Telefonközpont:
06-47/525-300

Látogatóink száma:
1 2 7 8 3 
  2012. február 22
HKSzCsPSzV


12345
6789101112
13141516171819
202122A mai nap Gerzson napja van.23242526
272829







 

 

A napóleoni háborúk idején Zemplén-vármegye karainak adományát követően 1803-ban alapítványt hoztak létre a kórház létesítésének céljára.
A vármegye bizottságot hozott létre, és 1821-ben a tömlöchöz ragasztott 4 szobában megkezdődött az elméjükben megháborodottak elhelyezése és ápolása Melczner Pál vármegyei főorvos felügyelete mellett.
Az elmebajosok intézményes elhelyezése mellett természetesen kívánsága volt a vármegyének egy kórház felállítása is, ezért a vármegye Melczner Pál főorvost Nagyváradra küldte, hogy tanulmány tárgyává tegye az irgalmas rendű szerzetesek kórházát és az aggok menedékhelyét.

1823 februárjában a bizottság átvette a sóház épületet és kertet. A megnyitás idejét 1833. szeptember 1-re tűzte ki tíz alapítványi hellyel. Ez a 10 ágyas alapítványkórház volt a jogelődje az 1903-1904-ben felépült „Szent Erzsébet” Közkórháznak, így a mi intézetünknek is. Tehát több mint 170 éve működik Közkórház Sátoraljaújhelyen.
1841-ben Steiner Sándor kórházi főorvos kinevezése után egyre gyakrabban végeztek műtéteket is és a betegszám fokozatosan emelkedett. 1842-ben 122, 1847-ben már 666 beteg részesült kórházi orvoslásban.

1847-ben fontos orvostörténeti esemény is történt kórházunkban.
Mint ismeretes Warren (bostoni) sebész 1846. november 1-én végzett éterrel altatást. Pesten Balassa János sebésztanár egy orvostársán 1847. február 5-én használt először étert, és 1847. február 15-én 10 nappal később az újhelyi kórházban éter alkalmazásával „ láb rohadt sebjei, fagyás után „ kórisme alapján végtagot csonkítottak. Steiner Sándor első nagy egyénisége volt az újhelyi közkórháznak 1863-ban bekövetkezett haláláig.

1870-80-as években az orvostudomány robbanásszerűen fejlődött.

1890-ben a kórház főorvosa és a kórházi bizottság összegezte a tényeket, hogy Sátoraljaújhely egy új kórház megépítésére rászorul. Zemplén-vármegye szerencsés helyzetbe került azzal, hogy Chyzer Cornél volt Zemplén vármegyei főorvos a BM. Egészségügyi Osztálya élére került, kórházalkotó működése abban az időben közismert volt. 1894-ben megalakult a kórházépítő bizottság. 1897-ben megvásárolták a Benedek féle telket, melyen a jelenlegi kórház épült. A BM a felterjesztést úgy hagyta jóvá, hogy a kórházat 80 rendes és 120 elmebetegre tervezzék. A tervezésre Hübner Jenő szaképítészt kérték fel. A terveket és a költségvetést a BM elfogadta.

A szerződést 1903. elején kötötték meg, és júniusban megkezdődhettek az alapozási munkák. 1904. őszére az épületek elkészültek, de a tervezett műszaki átadás idejére az addig elegendő vizet adó kút elapadt, így végleges és biztonságos megoldásként artézi kút forrását határozták meg. 1905. február 9-én 105 méter mélységben bőven – máig is – vizet adó réteget találtak, ezzel elhárult az akadály a tényleges betegbefogadás elől.

1905. április 1-én kinevezték a kórház új személyzetét. Igazgató főorvos Chudovszky Móric sebész főorvos, belgyógyász főorvos Nyomárkai Ödön, ideg elmegyógyász főorvos pedig Molnár János lett.

1905. május 1-én ténylegesen is megnyílt a Sátoraljaújhelyi „Erzsébet Közkórház” 40 belgyógyászati, 40 sebészeti, 120 elmeággyal és 6 férőhelyes elkülönítő részleggel.

Már az első évektől szembe kellett nézni a kórház bővítésének igényével, így 1906-ban 20 ággyal emelték a férőhelyet, 1911-ben az ágyszám már 311 volt ugyanazon az alapterületen, és naponta átlagosan 319 beteget ápoltak. Egy hatvan ágyas pavilon építését tervezték, de ez nem valósulhatott meg a háborús készülődés és az I. világháború kitörése miatt.

1925-ben új bővítési – korszerűsítési tervek is születtek. Megfogalmazódott egy megyei járványkórház, tüdőosztály és szülészeti pavilon építésének terve.
1926-ban új önálló laboratóriumot szerveztek Matolay László vezetésével. Ő végezte a kórboncolást, kórszövettani vizsgálatokat is, később pedig röntgenes jártasságot is szerzett. A laboratóriumi és pathológiai feladatokat 1968-ig egy osztályon belül végezték.

1931-ben 30 ágyas szülészeti pavilon került átadásra. A Stefánia épületében elhelyezett osztály 1981-ig működött az új szülészeti pavilon átadásáig. Első főorvosa Pázmányi János volt.

1933-ban fül-orr-gégész specialistát kapott a kórház Kérdy Kálmán személyében. Kérdy doktor helyőrségi honvédorvos volt és fül-orr-gégész szakorvosként látta el az akkor még sebészeten elhelyezett betegeket.

1946-ban a jelenlegi gazdasági épületben új bőrgyógyászati osztály indult meg Waller Sándor főorvos vezetésével.

1949-ben szemészeti szakrendelés létesült és 1951-ben új osztályként kezdte működését Valenta András főorvos irányításával.

1952. január 1-vel hozták létre az elmeosztály földszinti szárnyában a 30 ágyas csecsemő- gyermekosztályt Boda Pál alapító osztályvezető főorvos vezetésével.

Az ezt követő 20 évben a perifériás helyzetbe kényszeríttet város, s így a kórház sem fejlődött.

Az 1970-es évek elejére a járóbetegek és fekvőbetegek problémái halmozódtak, és elodázhatatlanná vált a kórház ismételt bővítése.

Rekonstrukciós folyamatok főbb állomásai:

1974-ben megépült az új rendelőintézet, az Orvos-Nővérszálló és átadják az új kazánházat
1979-ben új konyha és mosoda épül
1981-ben a déli pavilonban nyert elhelyezést a csecsemő gyermekosztály, szülészet-nőgyógyászati osztály, valamint a korszerű szülőszoba és műtő
1983-ban az elmeosztály földszintjén önálló 40 ágyas idegosztály kerül kialakításra
1985-ben a III. sz. épület felújításával modern körülmények közé került a szemészeti, fül-orr-gégészeti osztály, valamint a röntgen és az intézeti gyógyszertár
1987-ben a sebészeti műtő szomszédságában önálló intenzív és anaeszthesiológiai osztály létesült
1990 őszén vehettük át az északi pavilon épületét, ahol belgyógyászati, ideggyógyászati és központi intenzív osztály, laboratórium és fiziotherápiás részleg nyert elhelyezést. Az előadóterem tudományos munkánkat és rendezvényeinket segíti
1995-ben kialakításra került az ápolási osztály és krónikus pszichiátriai osztály
1997-ben a Pathológia osztály teljes átépítése, majd 1999-ben a Sebészeti osztály felújítása történt meg, amely 660 millió forint címzett támogatásból került megvalósításra.
2001. szeptemberében megtörtént a konyha teljes felújítása, korszerűsítése, egyéni tálcás élelmezési rendszer bevezetése. Ezzel egyidőben a szakmai minimumfeltételek megvalósításához is műszerbeszerzés történt, melyet szintén címzett támogatásból oldottunk meg.
2010. októberében Európai Uniós támogatásból elkezdődött a 3. sz. épület elbontása és egy új, korszerű technológiai tömb építése, amely 2013-tól ad majd helyet az új Sebészeti osztálynak, Intenzív osztálynak, Központi radiológia, Központi steril, új endoszkópos laboratórium munkahelyeknek és egy új műtő blokknak. A beruházás összköltsége - műszerbeszerzéssel együtt - 1,5 milliárd forint.

A kórház ma

Intézményünk jelenleg 414 ágyon működik, melyből 318 aktív és 86 krónikus ágyként üzemel. Ellátási területünkhöz közel 80 000 lakos tartozik, de ideggyógyászat vonatkozásában 103 ezer, illetve bőrgyógyászati szakellátás vonatkozásában közel 150 ezer lakos részére biztosítjuk a szükséges kórházi gyógykezelést.

Éves betegforgalmunk 12-13 ezer beteg. Ugyancsak ennyi lakos részére biztosítjuk a járóbeteg szakellátást is, ahol évente 230 ezer beteg részére végzünk megfelelő szakorvosi, diagnosztikai és terápiás ellátást heti 690 szakorvosi és 125 gondozói óraszámban. Városunk lakossága részére biztosítjuk az otthoni szakápolást is.

A közvetlen és gyors kommunikációt számítógépes hálózat biztosítja az egyes szakfeladatokat ellátó osztályok között.

A menedzsment tagjai:

- dr. Borzi Márta igazgató főorvos,
- dr. Kovács Lajos igazgató főorvos általános helyettese,
- dr. Kása Miklós orvos-igazgató,
- Lénárt Józsefné ápolási igazgató,
- Dr. Illésné Szilágyi Szilvia gazdasági igazgató,
- Szabadka Sándor gazdasági igazgató helyettese (tanácskozási joggal).

Az orvosok és szakdolgozók továbbképzéséről pontosan szervezett és tervezett céltudatos humánpolitika gondoskodik.
A gyógyító tevékenységre és a gazdálkodásra egyaránt kiterjedő kontrolling rendszer segíti a kórház menedzsmentjét a döntések gyors meghozatalában, mely elengedhetetlen a rendszer dinamikus szerveződéséhez.
A szakbeavatkozások mellett nagyon fontos az ápolási tevékenység, a reményt erősítő szeretetre és hivatástudatra épülő humánum, a nővéri munka, melynek elismerését nehéz kifejezni úgy társadalmi, mint kórházi szinten. Ez mondható el a fiziotherápiát nyújtó szakembergárdáról is. A betegek komfortérzését szolgálja az újságos, a büfé szolgáltatása. A betegek látogatásara mindennap lehetőség van.
A kórház infrastruktúráját hozzáértő mérnök, technikus szakemberek gárdája működteti saját problémacsökkentő megoldás alkalmazásával, a meghibásodások gyors elhárításával.

A kórház igazgatói és osztályvezető főorvosai napjainkig:

dr. Steiner Sándor, dr. Schőn Vilmos, dr. Chudovszky Móric, dr. Nyomárkai Ödön, dr. Hermann Domonkos, dr. Prihoda László, dr. Rákos Rezső, dr. Gajdosi Lajos, dr. Magyar János, dr. Polgár József, dr. Soltész Pál, dr. Lakatos Zoltán, dr. Váczi János, dr. Kosztura László, dr. Komlóssy Attila, dr. Nagy-Bozsoky József, dr. Sebes Gábor, dr. Antal Gabriella., dr. Borzi Márta.

dr. Molnár János, dr. Ember Jenő, dr. Matolay László, dr. Köntzey Ernő, dr. Pázmányi János, dr. Kérdy Kálmán, dr. Habán György, dr. Caroliny Lajos, dr. Waller Sándor, dr. Valenta András, dr. Boda Pál, dr. Zinner Sándor, dr. Sasics Szvetozár, dr. Gajdosi Lajos, dr. Fehér László, dr. Bohács Elemér, dr. Pelle Júlia, dr. Róna György, dr. Megadja Sándor, dr. Laubál István, dr. Hadházy Sándor, dr. Könyves Tóth Katalin, dr. Nagy Katalin, dr. Takács Zoltán, dr. Takács Jenő, dr. Soltész Pál, dr. Ogár Zoltán, dr. Nagy-Bozsoki József, dr. Fehérvári Szabolcs, dr. Juhász Tibor, dr. Bontsó Melinda, dr. Molnár Imre, dr. Szabó Máté, dr. Lovász Sára, dr. Sallai Sándor, dr. Erdei János, dr. Kósa Emese, dr. Szabó Sándor, dr. Szigeti László, dr. Rihmer Antal, dr. Szűcs Erzsébet, dr. Varga Béla, dr. Kőmíves Sándor, dr. Al-Droubi Huszni, dr. Réz Rita, dr. Csikós János, dr. Ficsor Irén, dr. Parádi Levente, dr. Károly Lajos, dr. Kincses József., dr. Czirikusz Péter, dr. Sárkány Dénes, dr. Berzéky József, dr. Fehér László, dr. Vincze Péter, dr. Vass Zsuzsanna, dr. Dinya Zoltán, dr. Illés László, dr. Kramcsák Erzsébet, dr. Tóth Péter, dr. Ságodi László, dr. Shokoya Ganiyu Olatubusan, dr. Szűcs József, dr. Krausz Sándor, Dr. Artner Géza.

Az intézet főgyógyszerészei:

dr. Mészáros Zoltán, Fögl Antal, dr. Virágh István, dr. Uzonyi Imre, dr. Zsóri Katalin, dr. Tóth Péter.

Vissza az oldal tetejére

Módosítva: 2012. január 10.